Szerencsi Fürdő és Wellnessház

A Szent János-rendű keresztes lovagok voltak az elsők, akik felfedezték Szerencs bugyogó forrásainak jótékony hatását, és azt felhasználva gyógyítottak ispotályukban. Rákóczi Zsigmond, a vár újjáépítője, prédikátora szerint azért is választotta lakhelyül Szerencset, mert gyakran vette igénybe e gyógyvizet köszvénye gyógyítására.

Szerencs kénes melegvizes fürdője nagyon kezdetleges körülmények között működött az 1890-es évek elején, ezért 1899-ben úgy döntöttek, hogy  egy komolyabb fürdőt építtethetnek. Kisebb-nagyobb viszontagságok után végre 1910 nyarára elkészült a régen áhított községi fürdő szecessziós épülete, melyet használatra átadtak a nagyközönségnek, egyelőre uszoda nélkül. A cölöpökre alapozott fürdő épületének belső udvarán az 1920-as években, Dávidházy Imre okleveles mérnök tervei alapján megépült a strand.

Az ötvenes években a fürdőt havonta mintegy 50-60 beutalt beteg kereste fel. Mindezek ellenére a vízvezeték kiépülése, a lakások fürdőszobával való ellátásának elterjedése révén a szerencsi fürdő a hatvanas évektől kezdve egyre veszített jelentőségéből, végül a leromló, pusztuló épületet a '70-es években bezárták.

Az európai uniós és hazai pályázati támogatással megvalósuló nagyszabású beruházás 2006 tavaszán elkezdődhetett.

Úszómedence. Pezsgőfürdő. Sókamra. Aromaterápiás gőzkabin. Aerobic terem. Szolárium. Infrakabin. Fallabda pálya. Finn szauna. Merülő medence. Fodrászat. Manikür. Pedikür.