Szent István Plébániatemplom

A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."

1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.

A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.